Az alapszabály szövegezése során felmerülő észrevételek & kérdések

Egy lehetséges pontosítás a definíciókhoz:

  • Cserkészvezető a Szövetség azon felnőttje, aki (i) nem tagja kiscsoportnak, vagy (ii) tagja egy kiscsoportnak és valamely ebben az alapszabályban említett más testületnek is.
  • Cserkészvezető (2) a Szövetség azon felnőttje, akire felelősséggel és utasítási joggal járó feladatot bíznak.

Gábor meggyőzhető a második változatról, csak azon töpreng, hogy ez kellően egyértelmű-e… A felelősség - legalábbis nem jogászi laikus szemmel - kicsit homályosnak látszik (valamennyire mindenki felelős, legfeljebb az a kérdés, miért/kiért). Az utasítási jog is kicsit képlékenynek látszik, bár ez alighanem szintén a szakmaiatlan gondolkodásnak róható fel.

Erre én (Balázs) kitaláltam egy saját verziót: • Cserkészvezető a Szövetség azon felnőttje, aki a rábízott vagy általa választott feladata körében felelősségre vonható.
Ez számomra megfelelő megközelítésnek tűnik. Vélemény?

Van-e bármiféle állásfoglalás a Szövetség részéről azzal kapcsolatban, hogy mennyire támogatjuk a Szövetségen belüli lelki közösségek létrejöttét és kívánjuk e alapszabályi szinten szabályozni az alapítást/megszűnést?

Gábor szerint az adventisták megérdemelnék a lehetőséget, hogy létrehozzanak egyet (ha akarnak), mert aktív részei a Szövetségnek, és szemlátomást komolyan gondolják. Ugyanakkor ők nem "történelmi" egyház (illetve most éppen nem is egyház, bár a friss egyháztörvény szerint benyújtották az egyházzá válás iránti kérelmüket). Ez arrafelé mozdíthatja az alapszabályt, hogy viszonylag könnyű legyen a vallásiközösség-alakítás, az országos küldöttgyűlésnek pedig alighanem lesz annyi bölcsessége, hogy nem fogja engedni, hogy ezzel bárki visszaéljen.

Köszönöm, akkor ehhez tartom magam.

Ihelleni kell valamit az alábbira:

Civil törvény:

"34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő…;"

Szó volt róla, hogy cserkésztörvény vagy cserkésztörvények

Javaslat: többes szám, cserkésztörvények (VL).

Inkább maradjunk az egyes számnál: Baden-Powell is egyes számban használta, illetve talán épp Laci mondott egy olyan frappáns megközelítést, hogy hajdanában is egy törvény volt (évente), amelynek cikkei voltak, és ez egy szép hagyomány. Az egyes szám melletti harmadik érvként felmerül, hogy - ha Gábor jól emlékez - talán épp a legutóbbi országos közgyűlés módosította a jelenlegi alapszabályban a többes számot egyes számra.

A Szövetség képviseleténél tisztázni kell a bankszámla feletti rendelkezési jogot

Javaslat: A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezési jogot legalább kettő személy gyakorolja. A rendelkezési jog gyakorlására az elnökség tagja, valamint a Szövetség gazdasági vezetője jogosult. (VL)

Gábor szerint ez jónak látszik.

A rendes országos küldöttgyűlés ideje

Május második szombatjára módosítottam, de indokolt egy ennél korábbi időpont akár áprilisban. Az elfogadott beszámolót és a közhasznúsági mellékletet be kell nyújtani (elektronikusan) a bírósághoz, jobb ha az elnökségnek rendelkezésére áll némi idő erre.

Gábor is töprengett az előrébb hozáson, és alapjában egyet is ért vele (bár eddig sem okozott gondot a harmadik szombat, sőt gyakran a negyedik sem). Ellenvetésként felmerül, hogy május első és második szombatja (május 1. miatt) munkanappá válhat, ami nehézséget jelenthet. Ez viszont alighanem áthidalható, különösen mivel a küldötteket választó kerületi küldöttgyűlések idején már tudható a munkaszüneti napok rendje. Ugyanakkor lehet, hogy kicsit nehezebb lesz küldötteket találni.

Tisztázni szükséges a kerület jogi személyiségének kérdését

(Akkor végül legyen?) Jav.: A 2. mellékletben meghatározott kerületek jogi személyek.

Gábor emlékei szerint egyelőre abban maradtunk, hogy ne legyen, mert sok nehézséget vet föl, amelyekre eleddig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A származtatott jogi személyiség mellett a legfontosabb érv a kiemelkedő közhasznúság kerületi szintű megszerzése volt, de a kiemelkedő közhasznúságnak az új civil törvénnyel befellegzett. A kerületek hatáskörének erősítésére szolgál az a rendelkezés, hogy az országos elnökség "írásban pontosan meghatározott jogköröket adhat át egyes kerületi elnökségeknek".

A kerületi küldöttgyűlés tanácskozási jogú tagjai

Gábor a "megyék képviselőit" eredetileg úgy gondolta, hogy "valaki a megyétől" - persze ez nem volt túl fényes megfogalmazás (lám, félre is lehetett érteni), illetve talán valóban indokoltabb köztisztviselők helyett választott embereket meghívni.

Ugyanakkor kicsit soknak tűnik, hogy meghívjuk a megyei önkormányzatok képviselőit (vagyis az általában kerületenként 3 megyei közgyűlés tagjait), a (három) megye / főváros országgyűlési képviselőit és még a 3 megyei kormánymegbízottat is. Ez összesen 100 ember is lehet, akiknek már az e-mail címeit összevadászni is komoly munka, hát még ha véletlenül el találnak jönni…

Én (Balázs) elvileg elkészültem a rám eső résszel, nyugodtan neki lehet esni átnézni. Elnézést az ósdi formázásért, így sikerült wordből beilleszteni.