Koncepció & indokolás

Miért az új alapszabály?

Induljunk ki a másik irányból: mire nem lesz jó az új alapszabály?

  • Nem lesz gyógyír a szövetség minden bajára. A szervezeti kereteken kívül is számtalan problémánk van, elsősorban a pedagógia terén: ezen az alapszabály mit sem fog javítani.
  • Ami nem megy, az csupán az új alapszabálytól nem fog működni: haldokló kerületek és csapatok nem szabályoktól, hanem megfelelő emberektől fognak újra felvirágozni.
  • Kicsit ennek kiterjesztése: emberi rosszindulat és ostobaság ellen nagyon nehéz szabályokkal védekezni, bár szerencsére ilyen manapság alig akad a Szövetség berkeiben.

Miért kell akkor nekünk egy új alapszabály?

A régi alapszabály egyik súlyos baja, hogy meglehetősen rossz csillagzat alatt született, konkrétan elég nagy ellenállás mellett „nyomták át” az országos közgyűlésen. Ezért aztán sokan egy letűnt korszakkal azonosítják, ami ellenállást szül. Ez ellen azt próbáljuk tenni, hogy hosszasan és sokakkal konzultálunk a megalkotás során. Bízunk benne tehát, hogy az új alapszabály legitimebb lesz elődjénél, ami már önmagában is segítheti a betartását.

Ezt a szerencsétlen születést talán elfelejtettük volna, ha mostani alapszabályunk megfelelt volna a vele szemben támasztott elvárásoknak, ami azonban sajnos nem történt meg. Szövegezése ugyanis eléggé terjengős. Nehezen emészthető, ráadásul éppen a bonyolultsága miatt bőven van benne ismétlés, ellentmondás és hasonlók. Ez pedig aligha segíti a cserkészet küldetésének megvalósítását. Tegyük a szívünkre a kezünket: elolvastuk-e valaha is a mostani alapszabályt? Illene, hiszen elvileg az lenne a működés alapja a csapattól az országos szintig.

Az új alapszabály tehát reményeink szerint rövidebb, jogászi végzettség nélkül is érthető, ellentmondások nélküli lesz.

Keretekre szükségünk van, hiszen megtartanak. A jó kereteket ráadásul érdekünk betartani. Egy baptista lelkipásztor mondta egyszer, amikor szabályokról beszélt: soha senkit nem hallott még azért panaszkodni, hogy a kilencedik emeleti erkélyen korlát van. A keretek akkor vannak jól kitalálva, ha könnyű őket betartani, sőt nekünk jó, ha betartjuk őket, segítik a cserkészet megfelelő művelését.

Ha sikerül ilyen kereteket kialakítanunk, akkor talán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy normává, szervezeti kultúrává váljék az önkéntes szabálykövetés. Erre egyébként is égetően szükségünk van, hiszen a szövetségnek (a fegyelmi eljáráson kívül) semmiféle eszköze sincs a szabályok betartatására. Vagyis olyan szabályokra van szükségünk, amelyeket „öröm betartani”. A mostani alapszabályt (különösen az szmsz-szel együttesen) nem lehet úgy betartani, hogy valóban biztosak lehessünk abban, hogy az eljárásban senki semmilyen kifogást sem fog találni. Ezt mindenki tudja, aki próbált már pl. valóban tökéletes tisztújító közgyűlést szervezni. Márpedig ez elég nyomasztó érzés - és szeretnénk, ha kimúlna a cserkészetből.

Nevelőmozgalom vagyunk, a szabálykövetés pedig akár egyfajta pedagógiai célunk is lehet. Kis hazánk szintén szenved attól, hogy sokan teljesen természetes módon nem tartják be a törvényeket, aminek az árát általában a tisztességes többség fizeti meg (olykor szó szerint, ha például az elmaradt adóbevételekre gondolunk).

A jó szabályok kényelmessé is tehetik az életet: ha a szabályokat könnyű betartani, akkor kevesebb energiát és stresszt emészt fel a nekik való megfelelés, az így megtakarított tetterőt pedig bátran fordíthatjuk cserkészeinkre.

Az alapszabályozás nehézségei

Az új alapszabály kigondolása kapcsán „filozófiai” nehézségekkel is találkoztunk, amelyeket közel sem volt könnyű feloldani.

Az egyik ilyen bölcseleti kérdés az, hogy mi legyen benne, és mi ne. Az egyik véglet szerint az alapszabály csupán az MCSSZ szervezetének és a törvényi kötelezettségeknek a leírása, tehát fölösleges benne megemlíteni cserkészmódszert, fogadalmat, törvényt, őrsöt, csapatvezetőséget stb. A másik véglet a jelenlegi alapszabály, vagy például az, hogy a cserkésztörvény és a fogadalom minden egyes korosztályi változata legyen benne az alapszabályban. Az arany középút megtalálására törekedtünk: nyilván nem szeretnénk túlszabályozni a cserkészetet és fölösleges rendelkezésekkel telerakodni az alapszabályt. Úgy véljük ugyanakkor, hogy az alapszabály a Szövetségnek egyfajta alapdokumentuma, amelynél talán nem baj, ha a szükséges abszolút minimumon valamivel túlmegy, hiszen valószínűleg lesznek, akik ez alapján ismerkednek meg a szövetséggel, illetve az alapszabály házon belül is állandó viszonyítási pont, ahol hasznos néhány fontos alapvetést leszögezni. Ráadásul az MCSSZ elég méretes szervezet, és ami valahol magától értetődő, másutt közel sem biztosan az.

Kicsit ehhez kapcsolódik a szabályozás mélysége, ami például a csapatok szintjén okozott gondot. Egyrészt szeretnénk a csapatokat minél kevésbé bürokratikussá tenni, ugyanakkor az utóbbi időben meglepően sok megkeresést kapott az ASZKB, amelyek a csapatok működésének részleteit firtatják. Ez nyilván arra utal, hogy a tagság szeretné, ha egyértelmű lenne, a csapatban kinek mi a dolga, ki hogyan vehető fel és küldhető el, hogyan születnek a döntések stb. Próbáltuk itt is megtalálni az egyensúlyt a túl kevés és a túl sok között.

Gondot okozott az is, hogy az alapszabály mennyire korlátozódjék a mostani helyzet leírására és egyszerűsítésére/ésszerűsítésére (hiszen azt már ismerjük, valószínűleg nem nagyon szül ellenállást, olykor jól is működik), illetve mennyiben legyen újító. Ha új struktúrákat hozunk létre, feladatokat és hatásköröket átszabunk stb., az óhatatlanul érdekeket és érzelmeket sérthet, súlyosabb esetben meg is törhet a tagság ellenállásán – ugyanakkor küldetésünk szempontjából üdvös is lehet. Mint mindenhol itt is egyensúlyozni próbáltunk…

Nyelvezet

Az alapszabály nyelvezetét igyekeztünk a lehető legegyszerűbbre alakítani (megőrizve természetesen a jogi szövegeknél nélkülözhetetlen pontosságot és egyértelműséget). A magyar jogszabályi hagyománynak megfelelően kigyomláltunk sok „kell”, „köteles” és hasonló formulát, így általában kétféle mondat (és rendelkezés) szerepel a szövegben:

  • egyszerű kijelentő mondat (Pl. „A csapatvezetőség évente legalább ötször ülésezik.”). Az ilyen mondatok azt jelentik, hogy „kötelező” (a példában évente legalább ötször összeülnie).
  • -hat/-het forma. (Pl. „…a kerületi elnökség kezdeményezheti az országos tanácsnál a csapatnak a Szövetség nyilvántartásából való törlését.”) Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy ezt nem kötelező megtenni, hanem a mindenkori cselekvőnek mérlegelnie kell, hogy végrehajtja-e az adott rendelkezést avagy sem.

Zárásként két gondolat

Nagyon szeretnénk ugyan, hogy az új alapszabály tökéletes legyen, de nem lesz az. Egyrészt azért nem, mert mi magunk is emberek, tehát tökéletlenek vagyunk. Másrészt azért, mert az MCSSZ (még mindig) viszonylag nagy, rengeteg különféle igénnyel és elvárással. Ezek egymással olykor ellentétesek, lehetetlen tehát mindegyiknek - mindenkinek - megfelelni. Azt mindenesetre szeretnénk, hogy az előny a szövetség minden tagja számára több legyen, mint a hátrány.

Végül: az új alapszabály is módosítható. Sőt időnként kell is módosítani, hiszen változik a világ, változik a cserkészet is, ezzel pedig lépést kell tartani, különben hajtómotorból lassanként ballaszttá válik. Ami tehát az új alapszabályban benne van, az nem valamiféle örök időkre kőbe vésett szent írás, hanem egyszerűen módosítható szabálygyűjtemény.

Table of Contents

A lábjegyzetek nem részei a szövegnek, csupán magyarázatként szolgálnak.

Alapok

A szövetség neve & székhelye

A szervezet elnevezése: Magyar Cserkészszövetség, rövidítése: MCSSZ. A Szövetség székhelye Budapest.

A cserkészet

A cserkészet vallásos alapokon álló, önkéntes, nem politikai ifjúságnevelő mozgalom, amely nemre, származásra, fajra vagy vallásra való tekintet nélkül nyitott mindenki számára, összhangban az alapító Lord Baden-Powell által megfogalmazott és alább leírt céllal, elvekkel és módszerrel.1

A cserkészet küldetése, hogy a cserkészfogadalmon és -törvényen alapuló értékrend révén hozzájáruljon a fiatalok neveléséhez, és így segítsen egy olyan jobb világ építésében, ahol az emberek egyénként kiteljesítik önmagukat, és építő szerepet játszanak a társadalomban. Ezt a következőkkel éri el:

  • Formatív éveik során bevonja a fiatalokat egy nem formális nevelési folyamatba.
  • Sajátos módszert használ, amely – magabiztos, támogató, felelős és elkötelezett személyként – magát az egyént teszi saját fejlődésének legfőbb szereplőjévé.
  • Segíti, hogy a fiatalok a cserkészfogadalomban és cserkésztörvényben kifejezett lelki, társadalmi és személyes elvek alapján értékrendet alakítsanak ki.2

A Magyar Cserkészszövetség (a továbbiakban: a Szövetség) a Cserkészmozgalom Világszervezetének (World Organisation of the Scout Movement, WOSM) kizárólagos magyarországi tagja, és mint ilyen a fentiek érvényesek rá.

Alapelvek3

A cserkészmozgalom a következő elveken alapul:

A cserkész kötelessége Isten iránt
Spirituális elvekhez ragaszkodás, az ezeket kifejező vallás iránti hűség, és az ebből fakadó kötelességek elfogadása.

A cserkész kötelessége mások iránt
Hűség a haza iránt, harmóniában a helyi, nemzeti és nemzetközi béke, megértés és együttműködés előmozdításával.
Részvétel a társadalom fejlődésében, elismerve és tiszteletben tartva az emberiesség méltóságát és a természeti világ integritását.

A cserkész kötelessége önmaga iránt
Felelősség a saját fejlődés iránt.

Fogadalom & törvény

A Szövetség tagjai a cserkészfogadalom és a cserkésztörvény szellemében élnek.

A cserkészfogadalom

„Én … fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom.”

A cserkésztörvény4

  1. A cserkész egyenes lelkű, és feltétlenül igazat mond.
  2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
  3. A cserkész ahol tud, segít.
  4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
  5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú.
  6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
  7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
  8. A cserkész vidám és meggondolt.
  9. A cserkész takarékos.
  10. A cserkész testben és lélekben tiszta.5

A cserkészmódszer lényeges elemei:

  • cserkészfogadalom és cserkésztörvény,
  • cselekedve tanulás (learning by doing),
  • kis csoportokban (például őrsben) való élet, amely felnőtt példa- és útmutatás mellett magában foglalja a következőket: a felelősség fokozatos megismerése és elfogadása, a jellemfejlődésre irányuló önállóságra való képzés, továbbá a kompetencia, az önbizalom, a megbízhatóság, valamint az együttműködésre és a vezetésre alkalmassá tevő képességek megszerzése,
  • folyamatos, ösztönző, vonzó és hasznos tevékenységek,6
  • mások rendszeres segítése (napi jócselekedet, good turn),
  • a tevékenységek szimbolikus keretei,
  • cserkészruha,
  • élet a természetben,
  • a magyar kultúra ápolása,
  • nemzetközi cserkésztestvériség.

Korosztályok7

A tagok a Szövetség küldetésének teljesülése érdekében a következő korosztályokba szerveződnek. A korosztályok felosztása az iskolai évfolyamokat követi:

  • 2–5. évfolyam: kiscserkész,
  • 5–10. évfolyam: cserkész,
  • 10. évfolyam–21. életév vagy az egyetemi alapképzés vége: rover.8

A legidősebb korosztály végét elérők tagjai lesznek a csapatvezetőségnek vagy egyéb segítőként9 tevékenykedhetnek tovább.

Tagság10

A szövetség tagjai11

Működő tag: fogadalmat tett 18 éven aluli személy (a továbbiakban: cserkész).
Teljes jogú tag: fogadalmat tett nagykorú személy (a továbbiakban: felnőtt).

Tagság létrejötte & megszűnése

A Szövetség tagja lehet az, aki

  • fogadalmat tett,
  • írott (kiskorú esetén egyik szülője által is aláírt) nyilatkozatban kérte felvételét egy cserkészcsapatba,
  • a csapat parancsnoka a csapatba felvette,
  • befizette az esedékes tagdíjat.

A tagsági viszony egy évre szól, és a következő évre szóló tagdíj befizetésével hosszabbodik meg egy újabb évre.

Ha a tag után az adott év március 1-ig nincs befizetve tagdíj, a tag felszólítást kap, hogy rendezze tagdíját.
Ha a tag után az adott év szeptember 1-ig nincs befizetve tagdíj, és a tag legalább két, csapatparancsnoka pedig legalább egy felszólítást kapott, a tag tagsága felfüggesztésre kerül.
Ha a tag után a következő év március 1-ig nincs befizetve tagdíj, és a tag legalább négy, csapatparancsnoka pedig legalább két felszólítást kapott, a tag tagsága megszűnik.

Minden cserkész tagja egy és csak egy cserkészcsapatnak. Amennyiben csapattagsága egy csapatban megszűnik, úgy három hónapon belül be kell lépnie egy másik csapatba, különben elveszíti szövetségi tagságát.

A tagság megszűnik

  • a tagság meghosszabbításának elmulasztásával,
  • a tag halálával,
  • a tag kilépésével vagy
  • a tag kizárásával.

A cserkészek kötelességei és jogai

A cserkész

  • betartja ezt az alapszabályt és a Szövetég rá vonatkozó szabályzatait,
  • befizeti az adott évi tagdíjat,
  • részt vehet a Szövetség és részeinek tevékenységeiben és rendezvényein,
  • használhatja a Szövetség ingó és ingatlan vagyontárgyait az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően,
  • nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósulását.12

A felnőtt ezeken felül

  • az ebben a szabályzatban meghatározottak szerint élhet szavazati jogával,
  • a Szövetség szabályzatainak megfelelően tisztségekre választható.

Cserkészcsapat

Cserkészcsapat létrejötte & megszűnése

Cserkészcsapatot legalább három felnőtt indíthat. Amennyiben valakik cserkészcsapatot szeretnének indítani, felveszik a kapcsolatot a területi illetékes kerület elnökségével. A kerületi elnökség biztosítja számára a szükséges képzések elvégzésének és tudás megszerzésének lehetőségét, valamint kijelöl egy közeli vagy más okból alkalmas cserkészcsapatot (mentorcserkészcsapat). A cserkészcsapatot indítani szándékozók belépnek az így kijelölt mentorcserkészcsapatba, és az újonnan induló cserkészcsapat a kezdeti időben a mentorcserkészcsapat rajaként működik. A mentorcserkészcsapat vezetősége saját tagjai közül kinevez egy mentort az újonnan induló cserkészcsapat – és különösen leendő vezetőségének – támogatására, és ezen túlmenően is tanácsokkal, gyakorlati lehetőségekkel és más módon támogatja az újonnan induló csapatot.

A cserkészcsapat legalább három aktív felnőttből13 és három működő őrsből áll14. Ha egy alakuló cserkészcsapatnál ez a feltétel teljesül, akkor jelenteni kell a kerületi elnökségnek, amely kezdeményezi az országos tanácsnál, hogy a Szövetségnél vegye nyilvántartásba a csapatot, amely ily módon önállósul, vagyis megszűnik a mentorcserkészcsapat rajának lenni.

Ha a fenti feltételek egy már működő csapatnál huzamosabb ideig nem teljesülnek, a kerületi elnökség kezdeményezheti az országos tanácsnál a csapatnak a Szövetség nyilvántartásából való törlését.

Tagság a cserkészcsapatban

A cserkészcsapatnak az a tagja, akit a csapatparancsnok írott belépési nyilatkozatának elfogadásával a csapatba felvesz. A csapatból ki lehet lépni önként, illetve a csapatvezetőség nyomós indokkal, abszolút többséggel bárkinek megszüntetheti a tagságát.

Kiscsoport

4-12 azonos korosztályba tartozó cserkész kiscsoportot (őrsöt) alkot15. Minden cserkész kiscsoportba tartozik, felnőttcserkészeknél ez nem kötelező.

Az őrsöt lehetőleg képzett vezető vezeti, akit – ha van, a rajvezető16 javaslatára – a csapatparancsnok nevez ki.17 Az őrsvezető

  • szervezi az őrs életét,
  • kifelé képviseli az őrsöt.

Raj

A cserkészcsapatban rajok hozhatók létre. A raj őrsökből áll, amelyek lehetőleg azonos korosztályúak vagy azonos területen működnek.

A rajt felnőtt, lehetőleg megfelelően képzett vezető vezeti, akit a csapatparancsnok nevez ki írásban egy tanévre. A rajvezető a Szövetség pedagógiai programjának legfőbb végrehajtója, és így a Szövetségben folyó nevelőmunka elsődleges végzője,

  • figyelemmel kíséri az egyes cserkészek fejlődését18,
  • figyelemmel kíséri az őrsök életét és lehetőleg jelen van tevékenységeiknél,
  • támogatja az őrsvezetőket,
  • képviseli a rajt,
  • kapcsolatot tart a szülőkkel,
  • tevékenységeket szervez a raj számára,
  • felügyeli az őrsvezetők munkáját.

Csapatvezetőség19

A csapatvezetőség a csapat legfőbb szerve, célja a csapat életének szervezése és a minőségi cserkészmunka biztosítása.

A csapatvezetőség

  • szervezi a csapat életét, különös tekintettel a Szövetség pedagógiai és felnőttprogramjára,
  • meghatározza a csapat fejlődésének irányát,
  • a csapat környezetéből szükség szerint igyekszik új cserkészvezetőket bevonni,
  • tagjai részt vesznek a kerületi (ill. adott estben országos) konferencián vagy más módon gondoskodnak továbbképzésükről,
  • gyarapítja a csapat működéséhez szükséges erőforrásokat.

A csapatvezetőség tagjai

  • a csapatparancsnok és helyettese(i),
  • azok a felnőttek, akik kinevezésük alapján részt vesznek a csapat valamely őrsének vagy rajának vezetésében.

A csapatvezetőség évente legalább ötször ülésezik. Az ülést a csapatparancsnok hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt két héttel.

A csapatvezetőség minden évben egy szeptemberi ülésén

  • a csapat felnőttjei közül egy évre minden megkezdett 35 fő után20 választ egy küldöttet, aki a következő ilyen ülésig a cserkészcsapatot a kerületi küldöttgyűlésen képviseli,
  • minden harmadik évben a csapat felnőttjei közül abszolút többséggel megválasztja elnökét (a továbbiakban: csapatparancsnok),
  • egy tanévre felkérhet egy vagy több Szövetségben tagsággal nem rendelkező személyt, hogy a csapatvezetőség tagjaiként tevékenykedjenek,
  • elfogadja a csapatparancsnok előző tanévről szóló beszámolóját,
  • elfogadja a csapat adott tanévre szóló munkatervét és költségvetését,
  • csapattagdíjat határozhat meg.

A csapatvezetőség e szeptemberi ülésének tanácskozási jogú tagjai

  • a csapattörzs tagjai,
  • a tanácsadó testület tagjai,
  • a fenntartó képviselője,
  • a körzetelnök.

A csapatvezetőség e szeptemberi ülésének jegyzőkönyvét megkapja az érintett körzetelnök és kerületi elnökség.

Csapatparancsnok

A csapatparancsnok felelős a csapat folyamatos működéséért és fejlődéséért, valamint a csapatban folyó cserkészmunka színvonaláért.

A csapatparancsnok

  • a cserkésztörvény, az alapszabály és a Szövetség többi szabályzata, valamint a Szövetség, a kerület és a körzet döntéseinek megfelelően vezeti a csapatot,
  • összehívja és vezeti a csapatvezetőség üléseit,
  • képviseli a cserkészcsapatot21,
  • az adott rajvezető (ha van) javaslatára kinevezi az őrsvezetőket,
  • kinevezhet rajvezetőket,
  • kinevezhet egy vagy több csapatparancsnok-helyettest, akinek kinevezésekor írásban megadja, miben helyettesítheti,
  • a csapatvezetőségnek évente beszámolót készít, amely tartalmazza az előző tanévi csapatmunkaterv és költségvetés megvalósulását.

Csapattörzs

Nagy létszámú csapatvezetőség a csapat gördülékenyebb működésének érdekében a csapat felnőttjei közül csapattörzset választhat.

A csapattörzs a csapatvezetőség feladatai közül a csapat életének szervezését vállalja át részben vagy egészben.

A csapattörzs létszáma legalább 3 fő és legfeljebb a csapatvezetőség egyharmada22. Ebben a létszámban a csapatparancsnok is benne van, aki eleve tagja a csapattörzsnek.

A csapattörzs elnöke a csapatparancsnok.

A csapattörzs úgy ülésezik, ahogy a csapatparancsnok összehívja.

Tanácsadó testület

A csapatvezetőség a csapatparancsnok mandátumának idejére felkérhet23 a Szövetségben tagsággal nem rendelkező személyeket, hogy alkossanak tanácsadó testületet, és így segítsék a csapat munkáját. Ilyen támogatás lehet a cserkészet társadalmi (el)ismertségének javítása, a csapat erőforrásainak gyarapítása, a csapatvezetőség lelki támogatása stb. A testület létszáma legalább három fő, közülük legalább egy szülő.24

A csapatvezetőségnek rendelkeznie kell tanácsadó testülettel és/vagy Szövetségben tagsággal nem rendelkező taggal.25

Fenntartó

A cserkészcsapat megállapodást köthet egy jogi személlyel (a továbbiakban: fenntartó)26. A megállapodásban részletezni kell, hogy a fenntartó milyen – elsősorban természetbeni – támogatással segíti a cserkészcsapat munkáját. A fenntartóval kötött megállapodás másolatát a csapatparancsnok haladéktalanul megküldi az illetékes kerületi elnökségnek és az országos irodának. A fenntartó nem lehet politikai párt vagy gazdasági társaság. Ha a cserkészcsapat mégis ilyennel köt megállapodást, akkor az semmis.

A cserkészcsapat vagyona a Szövetségé.27

Cserkészkörzet

Minden cserkészcsapat tartozik egy és csak egy körzethez28. A cserkészcsapat maga dönt arról, melyikhez.

Körzet létrejötte & megszűnése

Körzetet legalább három29 cserkészcsapat alakíthat. Ha így döntenek, arról értesítik a megfelelő kerület(ek)30 elnökségét, amely az országos tanácsnál kezdeményezi a körzet nyilvántartásba vételét.

A körzet megszűnik, ha csak egy vagy két csapat marad benne, vagy ha a körzetet alkotó csapatok a megszűntetéséről határoznak. A körzet nélkül maradó csapat(ok) ilyenkor egy másik körzethez csatlakoznak. Ilyen esetben a kerületi elnökség kezdeményezi az országos tanácsnál a körzetnek a nyilvántartásból való törlését.

Körzetgyűlés

A körzetgyűlés a körzet legfőbb szerve.

A körzetgyűlés

  • összehangolja és szervezi a körzet működését31,
  • a körzet felnőttjei közül megválasztja elnökét (a továbbiakban: körzetelnök),
  • elfogadja a körzetelnök előző tanévről szóló beszámolóját
  • elfogadja a körzet adott tanévre szóló munkatervét.

A körzetgyűlés tagjai

  • a körzethez tartozó cserkészcsapatok parancsnokai vagy megbízottjaik,
  • a körzetelnök.

A körzetgyűlésre meghívhatók a körzeti cserkészet szempontjából jelentős személyiségek.32

A körzetgyűlés évente kétszer, lehetőleg ősszel és tavasszal ülésezik. Az ülést a körzetelnök hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt két héttel.

A körzetgyűlés jegyzőkönyvét megkapja az egy vagy több érintett kerületi elnökség, és elérhetővé teszi az interneten.

A körzetelnök33

A körzetelnök

  • összehívja és vezeti a körzetgyűlést,
  • az ülés jegyzőkönyvét az ülést követően legfeljebb két héttel elküldi a körzetbe tartozó csapatok parancsnokainak és azon kerület(ek) elnökségének, amely(ek)hez a körzet csapatai tartoznak.34
  • a kerületi küldöttgyűlés számára a körzet létszáma szerint minden megkezdett 100 fő után javasol legalább egy országos küldöttgyűlésre küldendő küldöttet a körzet felnőttjei közül35. Ha a körzet több kerületbe átnyúlik, akkor a körzetelnök azon kerület küldöttgyűlésének tesz javaslatot, amelyhez a körzet tagságának legnagyobb része tartozik,
  • a körzet csapatai – különösen az alakulók – esetében figyelemmel kíséri működésüket, valamint ennek az alapszabálynak és a Szövetség többi szabályzatának és iránymutatásának megvalósulását.

Cserkészkerület

A Szövetség működési területe kerületekre oszlik, amelyek a mellékletben vannak felsorolva.

Kerületi küldöttgyűlés

A kerületi küldöttgyűlés a kerület legfőbb szerve.

A kerületi küldöttgyűlés

  • elfogadja a kerületi elnökség előző naptári évről szóló beszámolóját,
  • elfogadja a kerület adott naptári évre szóló költségvetését,
  • a kerület felnőttjei közül megválasztja a kerületi elnökséget,
  • a kerület felnőttjei közül a kerület tagsága szerint minden megkezdett 100 fő után választ egy küldöttet, de legalább három küldöttet, aki a kerületet a következő kerületi küldöttgyűlésig az országos küldöttgyűlésen képviseli,
  • a kerület felnőttjei közül a kerület tagsága szerint minden megkezdett 1000 fő után választ egy országostanácstagot és egy országostanács-póttagot.

A kerületi küldöttgyűlés tagjai

  • a cserkészcsapatok küldöttei,
  • a kerületi elnökség tagjai (nem saját csapatuk képviseletében).

A kerületi küldöttgyűlés tanácskozási jogú tagjai

  • a kerületi tanácsadó testület tagjai,
  • a kerülettel szomszédos kerületek elnökségei,
  • a kerülettel szomszédos határon túli magyar cserkészszövetségek elnökségei,
  • az országos elnökség,
  • a Szövetségben lelki közösséget működtető egyházak képviselői,
  • a kerülethez tartozó megyék képviselői,
  • a kerülethez tartozó megyék kormánymegbízottjai.

A kerületi küldöttgyűlést a kerület elnöke hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt hat héttel. A kerületi küldöttgyűlés saját tagjai közül megválasztja levezető elnökét.

A kerületi küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. Az évi rendes ülésre januárban vagy februárban kerül sor.

A kerületi küldöttgyűlés rendkívüli ülését akkor kell összehívni, ha a küldöttgyűlés tagjainak ötöde, a kerületi elnökség vagy a felügyelőbizottság azt kéri.

Kerületi elnökség

A kerületi elnökség a kerület operatív és stratégiai szerve: támogatja a kerület csapatait, biztosítja a kerület zökkenőmentes működését, és kialakítja a kerület fejlődésének irányait.

A kerületi elnökség

  • a cserkésztörvény, az alapszabály és a Szövetség többi szabályzata, valamint a Szövetség és a kerületi küldöttgyűlés döntéseinek megfelelően vezeti a kerületet,
  • segíti és figyelemmel kíséri a csapatok és a körzetek megalakulását és működését, valamint esetükben ennek az alapszabálynak és a Szövetség többi szabályzatának és iránymutatásának megvalósulását,
  • biztosítja a kerület működésének (többek között pénzügyi és adminisztratív) feltételeit,
  • a szövetség tulajdonában álló és az országos elnökségtől kezelésre megkapott ingatlanokat kezeli és fejleszti,
  • a szövetség tulajdonában álló és az országos elnökségtől kezelésre megkapott eszközöket kezeli, karbantartja, és tagság általi használati feltételeit biztosítja,
  • többek között vezetőképzéssel és továbbképzéssel támogatja a kerületben dolgozó cserkészvezetők munkáját,
  • évente legalább négyszer írásban tájékoztatja a kerület csapatait a kerület jelentős ügyeiről36,
  • megszervezi a kerületi küldöttgyűlést (mandátumvizsgálat, szavazatszámlálás, jegyzőkönyvezés, esetleges jelölési folyamat),
  • megszervezi a kerületi konferenciát,
  • rendszeres kapcsolatot tart a kerülethez tarozó megyei és a regionális hatóságokkal és megyei kormányhivatalokkal,
  • a fenti pontok alapján37 beszámolót38 készít a kerületi küldöttgyűlésre, amely tartalmazza a kerület és az elnökség előző évi tevékenységeit és az előző évi költségvetés végrehajtását. Ezt a beszámolót a kerületi küldöttgyűlés által elfogadott formában március 1-jéig elküldi az országos irodának,
  • a kerületi küldöttgyűlés számára elfogadásra elkészíti az adott év költségvetést-tervezetét. A küldöttgyűlés által elfogadott költségvetést március 1-ig elküldi az országos irodának,
  • megválasztja egy tagját, aki a kerületi elnökséget az országos küldöttgyűlésen képviseli.

A kerületi elnökség tagjai

  • a kerületi elnök,
  • a kerületi ügyvezető elnök,
  • a kerületi vezetőtiszt.

A kerületi elnökség tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény) értelmében a Szövetség felelős személyei.

A kerületi elnökség elnöke a kerületi elnök.

A kerületi elnökség évente legalább tízszer ülésezik. Az ülést a kerületi elnök hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt két héttel.

Kerületi tanácsadó testület39

A kerületi elnökség saját mandátumának idejére felkérhet40 a Szövetségben tagsággal nem rendelkező személyeket, hogy alkossanak kerületi tanácsadó testületet, és így segítsék a kerületi cserkészmunkát. Ilyen támogatás lehet a cserkészet társadalmi (el)ismertségének javítása, a kerület erőforrásainak gyarapítása, az elnökség lelki támogatása stb. A testület létszáma legalább három fő.41

Kerületi szakvezetők

A kerületi elnökség tagjai munkájuk segítésére szakvezetőket nevezhetnek ki.42

Kerületi konferencia

A kerületi konferencia a kerületben működő cserkészvezetők fóruma és továbbképzési lehetősége, amely a kerület számára fontos kérdésekkel foglalkozik.

A kerületi konferencia tagjai

  • a kerületben működő csapatok vezetőségeinek tagjai,
  • a kerületi szakvezetők,
  • a kerületi elnökség tagjai.

A kerületi elnökség évente legalább egyszer megszervezi a kerületi konferenciát, kivéve ha az adott évben a kerületben ülésezik az országos konferencia.

A kerületi konferencián a Szövetségben tagsággal nem rendelkező előadónak is szerepelnie kell.43

A kerületi konferencia indítványt tehet az országos konferenciának.

A kerület gazdálkodása

  • Kerület pénzügyeit a kerületi által fenntartott önálló bankszámlán bonyolítja. A tagdíjat csak kerületi bankszámlára illetve házipénztárba fizethető.
  • Alapesetben a kerület által szervezett cserkészprogram díja is a kerületen keresztül valósul meg. (VK, kiemelt program). Kivételes és indokolt esetben a kerület megállapodást köthet más cserkész célú ifjúsági civil szervezettel, ebben az esetben átláthatóvá kell tenni a tagok által cserkész célú programra fizetett összegek felhasználását.
  • Tárgyi eszközök beszerzése (fogyóeszközök kivitelével) tagi befizetésekből finanszírozott eseményekhez kapcsolódóan csak a Szövetség kerületénél lehetséges.

Országos szint

Országos küldöttgyűlés

Az országos küldöttgyűlés a Szövetség legfőbb szerve.

Az országos küldöttgyűlés

  • elfogadja és módosítja a Szövetség alapszabályát,
  • elfogadja a Szövetség pedagógiai programját,
  • elfogadja az országos elnökség, az etikai bizottság és a felügyelőbizottság előző naptári évről szóló beszámolóját,
  • elfogadja a Szövetség közhasznúsági jelentését,
  • elfogadja a Szövetség adott naptári évre szóló költségvetését és az előző naptári évről szóló számviteli beszámolóját,
  • elfogadja a következő naptári évi tagdíj mértékét,
  • dönt kerület létrejöttéről. Ehhez előzetesen meggyőződik arról, hogy a leendő kerület ezen alapszabály és a Szövetség többi szabályzata és iránymutatása szerint működőképes lesz-e. A létrejövő új kerület határainak egybe kell esniük a magyarországi megyehatárokkal,
  • megválasztja az országos elnökséget,
  • tagjai négyötödének igen szavazatával kimondhatja a Szövetség más szervezettel való egyesülését vagy feloszlását.

Az országos küldöttgyűlés tagjai

  • a kerületek küldöttei,
  • a kerületi elnökségek 1-1 tagja,
  • az országos elnökség tagjai.

Az országos küldöttgyűlés tanácskozási jogú tagjai

  • a Szövetség igazgatója,
  • a felügyelőbizottság tagjai,
  • a magyar cserkészszövetségek elnökségei,
  • a Szövetségben lelki közösséget működtető egyházak képviselői,
  • a magyar kormánynak a Szövetség ügyeiben illetékes képviselői.

Az országos küldöttgyűlést az országos elnök hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt hat héttel. Az országos küldöttgyűlés saját tagjai közül megválasztja levezető elnökét.

Hacsak az összehívó kifejezetten másként nem rendelkezik, az országos küldöttgyűlés minden évben egyszer, május harmadik szombatján ülésezik.

Az országos küldöttgyűlés rendkívüli ülését akkor kell összehívni, ha azt az országos küldöttgyűlés tagjainak egyötöde, az országos tanács, az országos elnökség vagy a felügyelőbizottság kéri.

Országos tanács (OT)44

A Szövetség fő stratégiai döntéshozó testülete.

Az országos tanács

  • meghatározza a Szövetség fejlődésének stratégiai irányait, és évente ellenőrzi a célok megvalósulását,
  • az alapszabály kivételével elfogadja a Szövetség szabályzatait,
  • nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásból törli a cserkészcsapatokat és körzeteket,
  • megtárgyalja az országos küldöttgyűlés elé kerülő beszámolókat. Amennyiben nem fogadja el valamely kerület országos elnökség által előterjesztett beszámolóját, akkor egyúttal dönt arról, hogy az adott kerület mely részeit mely szomszédos kerülettel egyesíti,
  • megválasztja a pedagógiai bizottság és a felnőttbizottság tagjait,
  • felkér saját tagjának két, a Szövetségben tagsággal nem rendelkező személyt,
  • legfeljebb három évre45 albizottságokat hozhat létre, amelyek fennállását bárhány alkalommal meghosszabbíthatja.

Az országos tanács tagjai

  • a kerületek által választott tagok,
  • az országos elnökség egy tagja,
  • az országos tanács által felkért két, a Szövetségben tagsággal nem rendelkező tag.

Ha egy kerület által választott tag nem tud részt venni az országos tanács ülésén, helyette azonos jogokkal az adott kerület által választott valamely póttag vesz részt az ülésen.

Az országos tanács tanácskozási jogú tagja a következők egy-egy tagja:

  • a lelki közösségek,
  • a külügyi bizottság,
  • a pedagógiai bizottság,
  • a felnőttbizottság,
  • a felügyelőbizottság,
  • az országos tanács albizottságai.

Az országos tanács saját tagjai közül megválasztja elnökét.

Az országos tanács legalább évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az országos tanács elnöke hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt négy héttel.

Pedagógiai bizottság46

A pedagógiai bizottság a Cserkészmozgalom Világszervezetének irányvonalai alapján elkészíti és naprakészen tartja a Szövetség pedagógiai programját. A pedagógiai bizottság a pedagógiai program terveztét benyújta az országos tanácsnak, amely azt megtárgyalja, majd elfogadásra benyújtja az országos küldöttgyűlésnek.

A pedagógiai bizottság 5–15 tagját az országos tanács választja meg.

A pedagógiai bizottság saját tagjai közül megválasztja elnökét.

A pedagógiai bizottság évente legalább négyszer ülésezik.

Felnőttbizottság

A felnőttbizottság a Cserkészmozgalom Világszervezetének irányvonalai és a Szövetség pedagógiai programja alapján47 elkészíti és naprakészen tartja a Szövetségnek a felnőtt cserkészvezetők toborzására, kinevezésére, támogatására, képzésére és megtartására vonatkozó keretrendszerét (felnőttprogram). A felnőttbizottság a keretrendszert elfogadásra benyújtja az országos tanácsnak.

A felnőttbizottság 5–15 tagját az országos tanács választja meg.

A felnőttbizottság saját tagjai közül megválasztja elnökét.

A felnőttbizottság évente legalább négyszer ülésezik.

Országos elnökség

Az országos elnökség a Szövetség operatív szerve: biztosítja a Szövetség zökkenőmentes működését és fejlődését.

Az országos elnökség

  • biztosítja a Szövetség működésének feltételeit,
  • gondoskodik a társadalmi, szakmai és egyéb szervezetekkel való kapcsolattartásról és a Szövetség megfelelő képviseletéről, ahogyan azt a Szövetség érdekei megkívánják,
  • kiadja a Szövetség folyóiratait,
  • megszervezi az országos konferenciát,
  • képviseli a Szövetséget a Magyar Cserkészszövetségek Fórumán,
  • felügyeli a cserkészgyűjtemény és -könyvtár működését,
  • felügyeli a Szövetség tulajdonát képező létesítményeket és a Szövetség bérleményeit, irányítja ezek létesítését, fejlesztését és üzemeltetését, és felel ezekért,
  • felügyeli a Szövetség országos rendezvényeit,
  • kinevezi az országos külügyi vezetőt,
  • írásban pontosan meghatározott jogköröket adhat át egyes kerületi elnökségeknek. Ez az átadás legfeljebb három évre szólhat, és bárhány alkalommal meghosszabbítható,
  • a civil törvény és más vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével elfogadja és naprakészen tartja a cserkészcsapatokra és a kerületekre vonatkozó beszámolási rendet,
  • a kerületi elnökségek által a beszámolási renddel összhangban az országos irodának elküldött, és az által feldolgozott éves beszámolók alapján javaslatot tesz az országos tanácsnak e beszámolók elfogadására,
  • beszámolót48 készít az országos küldöttgyűlésre, amely tartalmazza a Szövetség és az elnökség előző évi tevékenységeit, valamint az előző évi költségvetés végrehajtását.

Az országos elnökség tagjai

  • az országos elnök,
  • az országos ügyvezető elnök,
  • az országos vezetőtiszt.

Az országos elnökség tagjai a civil törvény49 értelmében a Szövetség vezető tisztségviselői, a Szövetségben semmilyen más választott tisztséget nem viselhetnek.

Az országos elnökség elnöke az országos elnök.

Az országos elnökség évente legalább tízszer ülésezik. Az ülést az országos elnök hívja össze a napirend kiküldésével legkésőbb az ülés előtt két héttel.

A Szövetség képviselete

A Szövetséget az országos elnökség tagjai, illetve az országos elnökség által megállapított esetekben a Szövetség igazgatója képviseli.

Országos szakvezetők

Az országos elnökség tagjai munkájuk segítésére szakvezetőket nevezhetnek ki.50

Külügyi bizottság

A külügyi bizottság célja a Szövetség külföldi képviselete a következők felé:

  • a Cserkészmozgalom Világszervezetének (WOSM) szubregionális, regionális, illetve globális szervei,
  • más külföldi cserkészszövetségek.

A külügyi bizottság tagjai

  • az országos külügyi vezető,
  • tagok

A külügyi bizottság elnöke az országos külügyi vezető.

A külügyi bizottság legalább évente legalább négyszer ülésezik.

Országos konferencia

Az országos konferencia a kerületi elnökségek és az országos szintű cserkészvezetők, illetve minden cserkészvezető fóruma és továbbképzési lehetősége, amely a kerület számára fontos kérdésekkel foglalkozik.

Az országos konferencia tagjai

  • a kerületi elnökségek tagjai,
  • a helyszínt adó kerületben működő csapatok vezetőségeinek tagjai,
  • az országos szakvezetők,
  • az országos tanács tagjai,
  • az országos elnökség tagjai.

Az országos elnökség évente legalább egyszer megszervezi a kerületi konferenciát. Az országos konferencia mindig más cserkészkerületben ülésezik.

Az országos konferencián a Szövetségben tagsággal nem rendelkező előadónak is szerepelnie kell.

Az országos konferencia indítványt tehet az országos küldöttgyűlésnek.

Lelki közösségek

A lelki közösségek a Szövetségen belül működő, jogi személyiséggel nem rendelkező országos vallási társulások. A Szövetségben felekezetenként vagy felekezetcsoportonként egy-egy lelki közösség működhet. A lelki közösségek célja az azonos felekezethez tartozó cserkészek és cserkészvezetők hitbéli nevelésének, tudásának, életének és felkészültségének előmozdítása, segítése.51

A lelki közösségek a mellékletben vannak felsorolva.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság célja a Szövetség működésének ellenőrzése, a jogszabályoknak és az ésszerű gazdálkodás elveinek megfelelés szempontjából.

A felügyelőbizottság

  • jóváhagyja a Szövetség közhasznúsági beszámolóját,
  • vizsgálatot folytat,
  • működéséről beszámol az országos küldöttgyűlésnek.

A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb a kerületeknek megfelelő számú tagját az országos küldöttgyűlés választja meg, a kerületek jelöltjei közül. A jelölésnek nem feltétele, hogy a jelölt az adott kerületben végezzen cserkészmunkát.52

A felügyelőbizottság tagjai a civil törvény53 értelmében a Szövetség vezető tisztségviselői, a Szövetségben semmilyen más választott tisztséget nem viselhetnek.

A felügyelőbizottság saját tagjai közül megválasztja elnökét.

A felügyelőbizottság évente legalább egyszer ülésezik; az ülést a felügyelőbizottság elnöke hívja össze.

A felügyelőbizottság megállapítja ügyrendjét.54

Etikai bizottság55

Az etikai bizottság célja az etikai és fegyelmi ügyek pártatlan megvizsgálása és elbírálása.

Az etikai bizottság az elé terjesztett etikai ügyet az Etikai és fegyelmi szabályzat szerinti lefolytatja. Az etikai bizottság először kísérletet tesz a felek közötti békéltetésre. Ha ez nem jár sikerrel, akkor lefolytatja a fegyelmi eljárást.

Az etikai bizottság 9 tagból áll, ezek legalább harmadának jogi végzettsége van. A tagokat az országos küdöttgyűlés választja meg.

Az etikai bizottság elnökét saját tagjai közül megválasztja elnökét. A bizottság elnökének jogi végzettségű tag válaszható.

Első fokon egy adott ügyet egy három fős testület vizsgál meg és bírál el. A testület tagjait és elnökét a bizottság elnöke jelöli ki. A testület elnökének jogi végzettségű tagot jelölhet.

Másodfokon egy adott ügyet egy három fős testület vizsgál meg és bírál el. A testület tagjait és elnökét a bizottság elnöke jelöli ki azok közül, akik az első fokú eljárásban nem vettek részt. A testület elnökének jogi végzettségű tagot jelölhet.

A bizottság hatáskörébe tartozó etikai eljárás lefolytatása esetén ülésezik. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze.

A bizottság eljárását az Etikai és fegyelmi szabályzat határozza meg.

Országos iroda

A Szövetség országos irodája az országos elnökség munkáját segíti. Az országos iroda vezetője a Szövetség igazgatója.

Az országos iroda feladata

  • irányítja a szövetségi adminisztrációt, és lebonyolítja az országos szintet érintő adminisztrációt (tag- és vagyonnyilvántartás, gazdasági adminisztráció, titkársági feladatok),
  • feldolgozza a kerületi elnökségek által március 1-ig elküldött beszámolókat és költségvetéseket annak fényében, hogy azok teljesítik-e ezen alapszabály feltételeit,
  • összeállítja és naprakészen tartja a cserkészcsapatok fenntartóinak, a cserkészcsapatok és a kerületek háttérszervezeteinek, valamint a cserkészetet más módon támogató szervezeteknek a jegyzékét,
  • támogatja a kerületek működését,
  • segíti a csapatok nevelési munkáját,
  • biztosítja az országos rendezvények megfelelő háttérfeltételeit (irodai háttér, forrásteremtés, pénzügy, kommunikáció),
  • segíti az országos küldöttgyűlés, az országos tanács, a pedagógiai bizottság, a felnőttbizottság, a felügyelőbizottság és az etikai bizottság munkáját,
  • szervezi és biztosítja a Szövetség külső és belső kommunikációját,
  • működteti a Szövetség irattárát.

Alkalmazottak

A Szövetség alkalmazottai fölött az országos ügyvezető elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkavállaló szociális biztonsághoz való jogát megfelelően figyelembe véve a Szövetség határozott idejű szerződést köt alkalmazottaival. A szerződés bárhány alkalommal meghosszabbítható.

Vagyon, gazdálkodás, pénzügyek, bankszámla

A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy ebben az alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ebben az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.56

A Szövetség vagyona a számviteli törvény szerint

  • bakszámla és házipénztár,
  • befektetett pénzeszközök (befektetési szabályzat mentén),
  • ingatlanok (saját tulajdonú és bérelt),
  • tárgyi eszközök.

Ezekről az országos iroda évente összesítő kimutatást készít.

Közhasznúsággal kapcsolatos rendelkezések

A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.57

A Szövetség megszűnése

A szövetség megszűnése esetén vagyonát azon egyházak között kell felosztani, amelyeknek a Szövetségben lelki közösségük van. A vagyont ifjúsági célra kell fordítani. Ha a megszűnésről az országos küldöttgyűlés határoz, akkor az ugyanekkor a vagyon felosztásáról is határoz.

Általános rendelkezések

Határozatképesség

A Szövetség szervei határozatképesek, ha és ameddig az ülésen tagjaik több mint fele jelen van.

Kerületi és az országos küldöttgyűlés esetében, ha a tagok kevesebb mint fele van jelen, akkor megismételt küldöttgyűlést kell tartani, amely nem térhet el a meghívóban szereplő napirendtől.

Indítványozás

A Szövetség szerveiben a szerv tagjai és tanácskozási jogú tagjai tehetnek indítványt. Ennek határideje az ülés előtt az országos küldöttgyűlés esetében 4 hét, a csapatvezetőség, a körzetgyűlés, a kerületi elnökség és az országos elnökség esetében 10 nap, a többi szervnél 2 hét. A határidőre beérkezett indítványokat az ülés összehívója legkésőbb a határidő után egy héttel megismerteti az ülés meghívottjaival, és felveheti őket a napirendre. Indítványt az ülés kezdetén is fel lehet venni az érvényesen leadott szavazatok harmadának támogatásával.

Az indítvány írott, és indoklást is tartalmaz.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv készül a

a) körzetgyűlés, kerületi küldöttgyűlés, országos küldöttgyűlés, országos tanács, pedagógiai bizottság, felnőttbizottság, országos elnökség, külügyi bizottság;

b) csapatvezetőség, kerületi elnökség, felügyelőbizottság, etikai bizottság

üléseiről.

A jegyzőkönyv tartalmazza legalább az ülés helyszínét, időpontját, a résztvevők névsorát, a meghozott döntéseket és a szavazati arányokat, valamint az ülést előkészítő dokumentumokat.

Az a) pontban említett testületek üléseinek jegyzőkönyvei az interneten az ülést követően legalább három évig nyilvánosan elérhetők,ezt követően a Szövetség irattárába kerülnek. A felügyelőbizottság és az etikai bizottság jegyzőkönyvei az országos irattárban találhatók.

Amennyiben valamely szerv valamely döntése kifejezetten a Szövetség egy vagy több tagját érinti, úgy a döntést meghozó ülés levezető elnöke értesíti az érintett tagokat a döntésről.58

Nyilvánosság

Az etikai bizottság kivételével a Szövetség szerveinek ülései nyilvánosak. Indokolt esetben – különösen személyi és pénzügyi kérdések tárgyalásánál – az elnök zárt ülést rendelhet el. Zárt ülésen csak a szavazati joggal rendelkezők vehetnek részt.

A Szövetség iratait az országos iroda által működtetett irattár őrzi. Az iratokba az országos irodával történt egyeztetést követően bárki betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az etikai bizottság iratai nem nyilvánosak.59

Kiegyensúlyozottság

A szövetség szerveinél törekedni kell a nemek közötti és földrajzi eloszlás szerinti egyensúlyra.

Döntéshozatal

A szövetség testületeiben – ha az alapszabály kifejezetten másként nem említi – a döntéshozatal, így a választás is egyszerű többséggel történik.

A kerületi elnökségek, az országos elnökség, az országos tanács és az országos küldöttgyűlés, valamint lehetőség szerint a Szövetség összes többi szerve értelemszerűen alkalmazza az alábbiakat:

Döntéshozatal előtt lehetőleg objektív helyzetelemzést és hatásvizsgálatot készít. A döntéshozatali folyamatba minél több módon, strukturáltan bevonja a tagság megfelelő részét. A döntés meghozatalát követően megindokolja, hogy miért az adott lehetőséget választotta, és megjelöli, mikor kívánja áttekinteni a döntés hatásait. A megjelölt idő elteltével objektív módon értékeli a döntés hatásait, és szükség esetén korrekciós lépéseket tesz.

Értékelés

Az egyes testületek üléseinek kivételével minden tevékenységről írott értékelés készül, amelyet a következő hasonló tevékenység előtt alaposan át kell tanulmányozni, hogy ily módon egyre javuljon a tevékenységek minősége.

Kezdeményezés és motiváció

A Szövetségben bármely szinten – különösen a csapatokban – vezetői funkciót betöltők igyekeznek bátorítani és támogatni minden új kezdeményezést, különösen ha az a cserkészek köréből érkezik. Ez alól kivétel, ha a kezdeményezés valamilyen formában veszélyes, vagy jogszabályba, illetve a Szövetség szabályzataiba ütközik.

Megbízatások, összeférhetetlenség60

Választás

Ahol ez az alapszabály választást említ, ott - ellenkező rendelkezés híján - az alábbiakat kell alkalmazni:

  • A jelölt a választó testülettel a választás előtt megismerteti életrajzát és programját.
  • Ha két jelölt van, akkor a több szavazatot kapó jelölt van megválasztva. Ha több jelölt van és egyikük sem szerezte meg a szavazatok egyszerű többségét, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot kapó jelölt vesz részt. Csapatparancsnok-választásnál a jelöltnek abszolút többséget kell szereznie. Ha a választás valamilyen okból eredménytelen, akkor új ülést kell összehívni.
  • Kerületi és országos elnökség megválasztásánál nem személyekre, hanem listákra kell szavazni. Egy személy több listán is szerepelhet.
  • A választás 3 éves mandátumra szól. A mandátum kezdete a választó ülés vége. Ahol ez az alapszabály másként nem rendelkezik61, a következő választást a mandátum kezdetét követő harmadik naptári év végéig meg kell tartani. A tisztségviselő bárhány alkalommal újraválasztható.
    • Az előző ponttól eltérve a csapatok és kerületek tanácsadó testületeinek tagjai, a programbizottság, a felnőttbizottság, a felügyelőbizottság és az etikai bizottság tagjai három évesnél rövidebb időtartamra is megválaszthatók, különösen ha ezzel biztosítható, hogy ne egyszerre érjen véget a testület összes tagjának a mandátuma.
  • A választott tisztségviselő vagy testület évente írott beszámolót készít, amelyet az őt megválasztó testület elfogad. A beszámoló tartalmi és – adott esetben – pénzügyi részből áll.
  • Ha a beszámolót nem fogadják el, a tisztségviselő vagy testület mandátuma megszűnik. Ilyenkor a lehető leghamarabb tisztújítást kell tartani; addig az elutasított tisztségviselő vagy testület ügyvivőként működik, jelentős döntést nem hozhat.

Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók a kerületi és az országos küldöttgyűléseken részt vevő küldöttek, valamint a kerületi és az országos küldöttgyűlések levezető elnökeinek megválasztására.

Választott tisztségviselő a választás során elnyert tisztségével összefüggésben anyagi juttatásra nem jogosult, azonban költségtérítésben részesülhet.

Kinevezés

Ahol ez az alapszabály kinevezést említ, ott - ellenkező rendelkezés híján - az alábbiakat kell alkalmazni:

  • A kinevezés rendes ideje egy tanév.62 Ettől indokolt esetben mindkét irányba el lehet térni, a mandátum azonban nem haladhatja meg a két tanévet.63
  • Az időszak kezdetét megelőzően64 a kinevezett és a kinevező megbeszélik a kinevezés részleteit, és írott megállapodást kötnek egymással. A megállapodás tartalmazza, mit vállal a kinevezett (milyen munkát végez, heti hány órában, milyen képzésen (pl. konferencián vagy más alkalmon) vesz részt stb.), és mivel támogatja őt ebben a Szövetség (pl. költségtérítés, lelki háttér és támogatás stb.), valamint csatolva van hozzá a kinevezett részletes feladatleírása.65
  • Az időszak végét megelőzően66 a kinevezett írott beszámolót készít a hivatali ideje alatt végzett munkájáról.
  • A beszámoló elkészítését követően, de még a mandátum vége előtt67 a kinevezett és a kinevező közösen értékelik a kinevezett tevékenységét, és döntenek a jövőről. A döntés lehet
    • újbóli kinevezés egy újabb tanévre,
    • kinevezés egy másik funkcióra, vagy
    • a kinevezett visszavonulása.

Kinevezett tisztségviselő adott esetben megbízási díjra lehet jogosult.

Összeférhetetlenség

Az országos elnökség tagjai és a felügyelőbizottság tagjai (vagyis a Szövetség vezető tisztviselői) e tisztségükön kívül semmilyen más választott tisztséget nem tölthetnek be.

Összeférhetetlenség tekintetében a polgári törvénykönyv és a civil törvény rendelkezései az irányadók.

Ha valaki a Szövetség több szintjén azonos funkciót tölt be, és egy adott ügyben több ilyen minőségében is el kellene járnia, akkor a magasabb funkcióban nem ő, hanem egy azonos szintű testület jár el.68

A Szövetségen belüli kommunikáció

A Szövetségben a kommunikáció elektronikus úton zajlik.

Ha egy tagnak nincs megerősített elektronikus elérhetősége, akkor a neki szánt üzeneteket a csapatparancsnokán keresztül kapja meg.

Amennyiben sem a tagnak, sem csapatparancsnokának nincs megerősített elektronikus elérhetősége, akkor a tag a neki szánt üzeneteket postai úton kapja meg.

Záró rendelkezések

Az ebben az alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben a civil törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.

Fogalommeghatározások

Egyszerű többség: a leadott érvényes szavazatok több mint fele.
Abszolút többség: az összes lehetséges szavazat több mint fele.
Szavazategyenlőség esetén mindkét esetben az elnök szavazata dönt.
A tartózkodás le nem adott szavazatnak minősül.

Egy testület tanácskozási jogú tagja részt vehet, felszólalhat és javaslatot tehet az ülésen, ám nem szavazhat.
Cserkészvezető a Szövetség azon felnőttje, aki nem tagja egy kiscsoportnak69, illetve egy kiscsoporton kívül valamely ebben az alapszabályban említett más testületnek is tagja70.

Tanév: szeptember 1-től augusztus 31-ig tartó egyéves időszak.71

Melléklet

Cserkészkerületek

  • Dél-alföldi cserkészkerület: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
  • Dél-dunántúli cserkészkerület: Baranya, Somogy és Tolna megye
  • Észak-alföldi cserkészkerület: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  • Észak-magyarországi cserkészkerület: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye
  • Közép-dunántúli cserkészkerület: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
  • Közép-magyarországi cserkészkerület: Pest megye és Budapest
  • Nyugat-magyarországi72 cserkészkerület: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye

A Szövetségben működő lelki közösségek

  • Ichthüsz Protestáns Cserkészek Közössége,
  • Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége.