Szervezeti és működési szabályzat

Az alábbiak az alapszabály egy részének végrehajtó rendelkezései.
Felhasznált források:

Magyar Cserkészszövetség | szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

T E R V E Z E T
Keretben az OIB által még tárgyalandó részek

Hatály

§ Ezt a szabályzatot a Magyar Cserkészszövetség (a továbbiakban: Szövetség) működése során kell alkalmazni, összhangban a Szövetség alapszabályával.

Tagság

Felvétel

§ (1) A működő tag (a továbbiakban: cserkész) a függelékben szereplő jelentkezési lapon aláírásával (18 év alatt a szülő is) hozzájárul a nyilvántartásba vételéhez.

(2) A teljes jogú tag az ECSET-en keresztül, vagy csapatparancsnoka útján kéri felvételét.

(3) A pártoló tag a függelékben szereplő jelentkezési lapon aláírásával (18 év alatt a szülő is) hozzájárul a nyilvántartásba vételéhez. A támogatást természetes személy kérelmező esetén a csapatparancsnok igazolja, jogi személy esetén a tag nyilatkozat formájában vállalja a támogatást. A pártoló tagság rendszeres támogatáshoz kötött, így ha az egy éven túl szünetel akkor az alapszabály 16. § c) pontja szerint tagsága megszűnik.

(4) Tiszteletbeli tagságot csak az országos elnökség adományozhat, egy kerület, körzet vagy csapat képviselője vagy egy teljes jogú tag részletes ajánlása alapján.

Nyilvántartás

§ (1) A cserkészcsapat tagjainak cserkészettől függetlenül is meglévő személyes adatait (pl. név, cím, e-mail stb.) a csapatparancsnok rögzíti az elektronikus tagnyilvántartó rendszerben (a továbbiakban ECSET). Az adatok meglétéért és naprakészségéért a csapatparancsnok felelős.

(2) A tag képesítéséről a képesítést kiadó képzésvezető tájékoztatja a tag kerületi vezetőtisztjét, aki rögzíti a képesítést az ECSET-ben.

(3) A tag választás alapján elnyert megbízatását és annak megszűnését főszabályként az országos elnökség rögzíti az ECSET-ben.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a cserkészcsapat küldötteit a csapatparancsnok rögzíti és a kerületi elnökség hagyja jóvá, a kerület küldötteit pedig a kerületi elnökség rögzíti és az országos elnökség hagyja jóvá az ECSET-ben.

(5) Amennyiben a tag adatai etikai eljárás eredményeként változnak, ezeket a változásokat az adott határozat kézhezvételét követően az országos elnökség rögzíti az ECSET-ben.

(6) Az ebben a cikkben említett adatokat a változástól számítva két héten belül rögzíteni kell az ECSET-ben.

Csapatváltás

§ Egy tag akkor léphet át másik cserkészcsapatba, ha az erre irányuló kérelmét az őt befogadó csapat parancsnoka elfogadja. Az átlépésről tájékoztatást kap a tag előző csapatparancsnoka.

Tagdíj

§ (1) A tagdíjakat a csapat parancsnoka beszedi csapatának valamennyi cserkész és felnőtt tagjától, az SZMSZ függelékében található elismervény kiállítása és aláírása mellett. Az adott évre beszedett tagdíjat legkésőbb az adott év március 31-ig egy összegben befizeti az illetékes kerületnek erre a célra kijelölt bankszámlájára postai átutalási megbízással (csekken), átutalással vagy készpénzbefizetéssel. A befizetés közleményében fel kell tüntetni a csapatszámot, és hogy hány működő és teljes jogú tag tagdíja lett befizetve egyszerre. A beérkezett tagdíjakat a kerületi elnökség hagyja jóvá az ECSET-ben.

(2) Az ECSET-ben jóváhagyott tagdíjak megfelelő részét a kerület 30 napon belül továbbutalja a központ részére.

(3) Ajánlott a rendezett tagdíjjal rendelkező tagok 50%-os kedvezményben részesítése a körzet, a kerület és az országos központ által szervezett rendezvényeken, képzéseken, illetve szolgáltatások esetén.

(4) Ha egy tag tagsága tagdíjfizetés elmulasztása miatt szűnik meg, akkor csak akkor válhat újra taggá, ha korábbi tartozását rendezi.

Tagkártya

§ (1) Érvényes tagkártya igazolja, hogy akinek nevére kiállították, az a Magyar Cserkészszövetség tagja. A tagkártya érvényessége ECSK-kód (elektronikus cserkészkód) alapján internet-hozzáféréssel ellenőrizhető. A tagkártya formáját az SZMSZ II. melléklete tartalmazza.

(2) Ha a tag tagkártyája elvész, megsemmisül vagy megrongálódik, pótlásának költségét a tag állja.

Cserkészcsapat

§ (1) A csapatvezetőség évente legalább négyszer ülésezik.

(2) A csapatvezetőség minden évben az cserkészév indító ülésén
a) egy cserkészévre felkérhet egy vagy több, szövetségi tagsággal nem rendelkező személyt, hogy a csapatvezetőség tagjaként (a továbbiakban: külső tag) tevékenykedjen,
b) három cserkészévre felkérhet szövetségi tagsággal nem rendelkező személyeket, hogy a csapatnak tanácsadó testületet alkossanak,
c) elfogadja a csapatparancsnok előző cserkészévről szóló beszámolóját,
d) elfogadja a cserkészcsapat adott cserkészévre szóló munkatervét és költségvetését, valamint
e) csapattagdíjat határozhat meg.

(3) A csapatvezetőség cserkészévindító ülésének tanácskozási joggal rendelkező tagjai
a) a tanácsadó testület tagjai,
b) a fenntartó képviselője és
c) a körzetelnök.

(4) A cserkészév indító csapatvezetőség-ülés jegyzőkönyvének elektronikus példányát és az előző cserkészévről szóló beszámoló elektronikus példányát az ülés után legkésőbb két héttel meg kell küldeni a körzetelnöknek és az illetékes kerületi elnökségnek.

Cserkészkörzet

§ (1) A cserkészcsapat átléphet valamely szomszédos cserkészkörzetbe. Erről a szándékáról a csapatparancsnok értesíti kerülete elnökségét, amely kezdeményezi az országos tanácsnál a cserkészcsapat áthelyezését. A cserkészcsapat az országos tanács döntésével kerül át a szomszédos cserkészkörzetbe.

(2) A cserkészkörzet megszűnik, ha 3-nál kevesebb cserkészcsapat alkotja. Az érintett kerületi elnökség vagy kerületi elnökségek ilyenkor kezdeményezik az országos tanácsnál a cserkészkörzet nyilvántartásból való törlését. A cserkészkörzet a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A cserkészkörzet nélkül maradó cserkészcsapat vagy cserkészcsapatok ebben az esetben egy másik cserkészkörzethez csatlakozhatnak.

Körzetgyűlés

§ (1) A körzetgyűlés a cserkészkörzet legfőbb szerve.

(2) A körzetgyűlés
a) összehangolja és szervezi a cserkészkörzet működését,
b) a cserkészkörzetet alkotó cserkészcsapatok felnőtt tagjai közül megválasztja elnökét (a továbbiakban: körzetelnök),
c) elfogadja a körzetelnök előző cserkészévről szóló beszámolóját, és
d) elfogadja a cserkészkörzet adott cserkészévre szóló munkatervét.

(3) A körzetgyűlés tagjai
a) a cserkészkörzethez tartozó cserkészcsapatok csapatparancsnokai vagy megbízottjaik és
b) a körzetelnök.

(4) A körzetgyűlésre meghívhatók a cserkészkörzetben működő cserkészet szempontjából fontos személyek.

(5) A körzetgyűlés évente legalább kétszer, lehetőség szerint tavasszal és ősszel ülésezik.

(6) A körzetgyűlés jegyzőkönyvének elektronikus példányát az ülés után legkésőbb két héttel, nyomtatott és hitelesített példányát legkésőbb az ülés után három hónappal meg kell küldeni a megfelelő kerület vagy kerületek elnökségének.

A körzetelnök

§ A körzetelnök
a) összehívja és vezeti a körzetgyűlést,
b) figyelemmel kíséri a cserkészkörzet cserkészcsapatainak működését, különös tekintettel az induló cserkészcsapatokra,
c) figyelemmel kíséri ennek az alapszabálynak és a Szövetség többi szabályzatának megvalósulását, valamint
d) a kerületi küldöttgyűlés számára a cserkészkörzet teljes taglétszámára vonatkozóan minden megkezdett 100 fő után javasol legalább egy, országos küldöttgyűlésre küldendő küldöttet a cserkészkörzet felnőtt tagjai közül. Ha a cserkészkörzet több kerületet érint, a körzetelnök azon kerület vagy kerületek küldöttgyűlésének tesz javaslatot, amelyhez vagy amelyekhez a körzetből legalább 100 fő tartozik.

Kerület

A kerületek beosztása

§ A kerületek felsorolását, kiterjedését az alapszabály 31. § (4) bekezdése szerint ezen SZMSZ I. melléklete tartalmazza.

A kerület működése

§ (1) A kerület működésének alapvető feltételei:
a) Az alapszabály alábbi részeinek maradéktalan teljesítése:
aa) 34. § (6) és 35. § (2) h) [évi küldöttgyűlés];
ab) 35. § (2) d) [adminisztratív és pénzügyi háttér];
ac) 35. § (2) g) [a csapatok évi 4 írott tájékoztatása];
ad) 35. § (2) l) [évi beszámoló];
ae) 35. § (8) [évi 5 ülés].
b) Évente legalább egy kerületi szakmai, szakági vagy korosztályi program szervezése, vagy szervezésének segítése.
c) A kerületben legalább 6 működő cserkészcsapat vagy legalább 300 (működő vagy teljes jogú) tag megléte.
(2) Ha a kerületre nézve az (1) bekezdésben fennálló feltételek valamelyike nem teljesül, az országos tanács az alapszabály 33. § (3) bekezdése szerint egyesíti a kerületet egy vagy több szomszédos kerülettel.
(3) Ha a kerületre nézve az (1) bekezdésben és az alapszabály 34–38. §-ában meghatározott összes rendelkezés maradéktalanul teljesül, akkor a hozzá befolyó tagdíj egyharmadát továbbutalja az országos elnökségnek.
(4) Ha a kerületre nézve sem a (2), sem a (3) bekezdés nem teljesül, akkor a hozzá befolyó tagdíj kétharmadát továbbutalja az országos elnökségnek.
(5) A kerületek (2)–(4) bekezdés szerinti besorolására az országos elnökség tesz javaslatot. A besorolásról az országos tanács dönt az utolsó kerületi küldöttgyűlést követő ülésén, de legkorábban az utolsó kerületi küldöttgyűlést követően egy hónappal.

Országos szint

Országos elnökség

§ Az országos elnökség az alapszabály 43. § (2) k) pontjának végrehajtásánál figyelembe veszi a következőket.

(1) A cserkészcsapat éves jelentése tartalmazza
a) a csapatparancsnok és a csapatparancsnok-helyettes nevét és elérhetőségeit;
b) a csapatvezetőség tagjainak nevét és születési dátumát, valamint, azt, hogy az alapszabály 24. § (3) bekezdésének mely pontja alapján tagjai a csapatvezetőségnek;
c) a csapat tagjainak nevét és születési dátumát;
d) azoknak a helyi szervezeteknek a nevét és elérhetőségét, amelyekkel a cserkészcsapatnak érvényes fenntartói megállapodása van;
e) azoknak a helyi szociális és ifjúsági szervezeteknek a nevét és elérhetőségét, amelyekkel a cserkészcsapat felvette a kapcsolatot, a kapcsolatfelvétel jellegét és a közös tevékenységek rövid leírását; valamint
f) mindazon adatokat, amelyeket az országos elnökség kér.

(2) A cserkészcsapat [és a kerület] éves jelentésének leadása az ECSET rendszerben történik. A jelentés leadásának határideje a január 31.

(3) Ameddig a csapat tagjainak adatai hiányosan vannak feltöltve az ECSET-be (személyes adatok, képesítések és megbiztatások), vagy a csapat által befizetendő tagdíj nem érkezett be teljes egészében a kerülethez, a kerületi elnökség a csapat éves jelentésének/jelentéseinek jóváhagyását visszatarthatja.

Eseménynaptár

§ (1) A szeptembertől induló cserkészév eseménynaptárát az országos elnökség az adott év májusáig közzé teszi.

(2) A kerületi elnökség szeptember 1-ig elkészítik a kerület eseménynaptárát.

(3) A csapatparancsnok ezekre támaszkodva elkészíti a csapat saját eseménynaptárát, amely az éves csapatmunkaterv részét képezi.

Ülésezés

Az ülés előtt

Ülés összehívása

§ (1) Az alapszabály meghatározza, hogy a Szövetség mely szervének összehívására ki, és az ülés előtt legalább mennyi idővel jogosult.

(2) A meghívóban szerepel az ülés pontos helyszíne, időpontja, tervezett időtartama, a tervezett napirend és az ülést előkészítő dokumentumok, valamint az, hogy az ülésen cserkészruhában kívánatos-e megjelenni.

Indítványozás

§ (1) A napirendhez az ülésező szerv teljes jogú és tanácskozási jogú tagjai tehetnek indítványokat, amelyeket az alapszabályban meghatározott határidőn belül elküldenek az ülés összehívójának.

(2) A határidőre beérkezett indítványokat az ülés összehívója – rendesen a napirend általában utolsó, „Javaslatok, indítványok” pontjába – felveszi a napirendre, és legkésőbb a beérkezési határidő után egy héttel megismerteti az ülés meghívottjaival.

(3) Kellően súlyos indítvány önálló napirendi pontként is felvehető.

Az ülés

Mandátumvizsgálat

§ (1) Az ülés összehívója gondoskodik arról, hogy a tagok listája és megfelelő számú, egyértelműen azonosítható szavazókártya az ülés kezdetén rendelkezésre álljon. Az előző mondattól eltérve kis szerv esetén nincs szükség szavazókártyára: a tagok kézfeltartással szavazhatnak.

(2) Az ülésre érkezők mandátumát meg kell vizsgálni. Ha kétség merül fel a tag személyazonossága vagy mandátumának érvényessége felől, ezeket igazolnia kell. Ha a tag mandátuma érvényes, felveszi szavazókártyáját, amit a jelenléti íven aláírásával igazol. Az előző mondattól eltérve kis szerv esetén elegendő, ha a megjelent tagok a jegyzőkönyvben fel vannak sorolva.

(3) A küldött mandátumát szükség esetén az őt megválasztó ülés jegyzőkönyvével igazolja.

Az ülés kezdete

§ Az ülés rendesen közös imával kezdődik.

Elnök

§ (1) Az összehívó megnyitja az ülést, és küldöttgyűlés esetében az ülést levezető elnököt (a továbbiakban: elnök) ajánl, akit a tagok jóváhagynak. Ha nem hagyják jóvá, az összehívó másik elnököt ajánl, egészen ameddig a tagok azt jóváhagyják.

(2) Nem küldöttgyűlés esetén az összehívó egyben az elnök is.

(3) Ha sem az elnök, sem a helyettese nincs jelen, a szerv megérkezésükig, illetve az ülés idejére a szavazati joggal rendelkezők közül elnököt választ. Ezt a választást a rangidős tag vezeti.
a) Küldöttgyűlés ülésén rangidős a cserkésztiszt, cserkésztiszt hiányában a segédtiszt.
b) Egyéb szerv ülésén rangidős a cserkésztiszt, cserkésztiszt hiányában a segédtiszt, segédtiszt hiányában az őrsvezető, őrsvezető hiányában a tag.
Azonos képesítésű tagok esetében rangidős az, amelyik korábban szerezte meg képesítését. Ha egyszerre szerezték meg a képesítést, akkor a rangidős az idősebb.

(4) Az elnök gondoskodik a napirend megfelelő végrehajtásáról, és törekszik arra, hogy a kitűzött célokat az előzetesen megállapított időn belül sikerüljön elérni. Az ülés vezetése során konszenzusra törekszik. Bejelenti az ülés kezdetét és végét, valamint ismerteti a szavazások és választások eredményeit. Az indítványokat átfogalmazhatja érthetőbbé vagy célszerűbbé. Megjegyzi a hozzászólásra jelentkezőket, és a jelentkezés sorrendjében felszólítja őket.

Jegyzőkönyvezés

§ (1) A szerv jóváhagyja a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt. A jegyzőkönyvvezetésre az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök és a két hitelesítő írja alá. Az előző mondattól eltérve kis szerv esetén a jegyzőkönyvet az elnök egyedül is aláírhatja.

Határozatképesség

§ (1) A mandátumvizsgálók ismertetik az ülésen megjelent szavazati és tanácskozási jogú tagok számát és a részvételi arányt. Ezt követően az elnök az alapszabály szerint megállapítja az ülés határozatképességét, valamint az egyszerű és adott esetben az abszolút többséghez szükséges szavazatszámokat (lásd alapszabály 71. §).

(2) Határozatképtelenség esetén a jelenlévők megvitathatják a sürgős ügyeket, és javaslatokat tehetnek a megismételt ülésre (különösen ennek helyére és idejére).

Szavazatszámlálás

§ A szavazások eredményét az elnök ismerteti. Nagy létszámú ülés esetén az elnök ajánlhat egy vagy több szavazatszámlálót, akiket az ülés jóváhagy.

Napirend jóváhagyása

§ (1) Az elnök ismerteti az előzetesen kiküldött napirendtervezetet, amelyet az ülésező szerv esetleges módosításokkal elfogad.

(2) Indítványt az ülés kezdetén is fel lehet venni a jelen lévő tagok egyharmadának igen szavazatával, rendesen a „Javaslatok, indítványok” napirendi pontba. Kellően súlyos indítvány önálló napirendi pontként is felvehető.

Szavazások

§ A szavazás nyílt, ha azonban indokolt esetben egy szavazati joggal rendelkező tag kéri, titkosan kell szavazni. Indokolt eset lehet különösen személyi vonatkozású kérdés.

§ (1) Az indítványokról való szavazásnál először a módosító indítványokról kell szavazni, több ilyen esetén először arról, amelyik az eredeti indítványt legerősebben változtatja.

(2) A módosító indítványokról való szavazás után az immáron módosított indítvány egészéről kell szavazni.

(3) Ha ugyanazon napirendi ponthoz több indítvány is van, akkor ezekről benyújtásuk sorrendjében kell szavazni.

(4) Ha egy indítvány elfogadása értelemszerűen egy másik elutasítását jelenti, akkor az utóbbiról nem kell szavazni.

Az ülés vége

§ (1) Az ülés rendesen közös imával zárul.

(2) Az ülésterem elhagyásakor a szavazókártyát vissza kell adni a mandátumvizsgálónak.

Az ülés után

Jegyzőkönyv-hitelesítés

§ (1) Az elnök által aláírt jegyzőkönyvet a két hitelesítő az ülést követő 15 napon belül hitelesíti. Ezt követően az elnök a jegyzőkönyvet a szerv tagjainak rendelkezésére bocsátja.

(2) Az előző bekezdéstől eltérve kis szerv esetén úgy is el lehet járni, hogy a nem hitelesített jegyzőkönyvet az elnök az ülést követően legfeljebb egy héttel elküldi az ülésen megjelent tagoknak, akiknek egy hetük van észrevételeket tenni. Az elnök és a jegyzőkönyvvezető ezen észrevételek figyelembevételével kiegészíti a jegyzőkönyvet, majd az elnök azt aláírja.

(3) Amennyiben további kifogás merül fel, azt a következő ülés tárgyalja, és szavaz róla.

Irattár, nyomtatott példányok, nyilvánosság

§ (1) A Szövetségben csapat-, kerületi és országos irattár működik.

(2) A jegyzőkönyvből egy nyomtatott példány készül, amely az ülésező szerv szintjének megfelelő irattárban tároltatik, az alábbi kivételekkel:
a) A körzetgyűlés jegyzőkönyve a kerületi irattárban tároltatik.
b) A kerületi küldöttgyűlés jegyzőkönyvéből egy példány (a szavazólapokkal együtt) a kerületi irattárban, egy pedig az országos irattárban tároltatik.

(3) A jegyzőkönyvek az alapszabály rendelkezései szerint nyilvánosak az interneten.

Választások

§ Amennyiben az ülésen tisztségviselő megválasztására is sor kerül, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

Jelölés

§ (1) Választás előtt szükség esetén jelölőbizottság hozható létre, amelynek feladata a megválasztandó megbízatásra alkalmas jelöltek felkutatása, motiválása és a tagsággal való megismertetése.

(2) Tisztségre a Szövetség teljes jogú tagja jelölhető, amennyiben a megbízatás feltételeinek megfelel.

(3) A jelölés úgy zajlik, hogy az indítványozási határidőig a jelölt életrajzát és választási programját elküldi az ülés összehívójának, és jelzi a választásokon indulási szándékát.

(4) Ha az ülés összehívója maga is jelölt a választáson, akkor a jelölést nem neki, hanem egy az ülés meghívójában megjelölt, a választáson nem induló tagnak kell elküldeni.

(5) Ha az ülést levezető elnök maga is jelölt a választáson, akkor legalább az ülésnek a választással foglalkozó részét egy másik személy vezeti.

(6) Jelöltet az ülés kezdetén is fel lehet venni a napirend tárgyalásakor, a jelen lévők egyharmadának igen szavazatával, amennyiben az így felveendő jelölt megfelel a megbízatás feltételeinek, és az ülés résztvevőivel megismerteti életrajzát és választási programját.

Szavazólapok

§ (1) Az ülés összehívója gondoskodik arról, hogy a megfelelő számú szavazólap rendelkezésre álljon.

(2) Ha egy tisztségre csupán egyetlen jelölt van, akkor a szavazólapon a neve mellett „igen”, „nem” és „tartózkodás” rubrikáknak kell szerepelni. Eltérő rendelkezés híján a tisztség betöltéséhez a jelen lévők több mint felének igen szavazatára van szükség.

Egy szerv tagjainak megválasztása

§ (1) Amennyiben egy szervbe tagokat választanak, a szavazólapon szereplő jelöltek közül annyira lehet szavazni, ahány tag megválasztásra kerül.

(2) A szavazatszámlálás a következőképpen zajlik:
a) a jelöltek nevét a rájuk leadott szavazatok száma alapján csökkenő sorba kell rendezni;
b) a sor elején a megválasztandó tagjelöltek számának megfelelő számú tagjelölt mandátumhoz jut;
c) ezt követően a megválasztandó póttag-jelöltek számának megfelelő számú póttag-jelölt pótmandátumhoz jut;
d) a fennmaradó jelöltek nem jutnak mandátumhoz.
Amennyiben szavazategyenlőség miatt a szükségesnél több jelölt jutna mandátumhoz, akkor az utolsó helyen szereplő, azonos számú szavazatot kapott jelöltekről újra kell szavazni. Amennyiben újra szavazategyenlőség áll fönn, a jelöltek közül sorshúzással kell választani.

Taglétszám és választás

§ (1) Amennyiben a megválasztandó tisztségviselők száma taglétszámtól függ, azt úgy kell kiszámítani, hogy a választást megelőző naptári év december 31-i létszámát kell venni.

(2) A taglétszámba nem számítanak bele a pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint a felfüggesztett tagok.

A működőképesség fenntartása

§ (1) Amennyiben a megfelelő időben nem kerül sor egy szerv ülésére vagy egy kötelező döntés meghozatalára, és ez súlyos következményekkel jár vagy ilyenekkel fenyeget, úgy
a) csapat- és körzetszintű szerv esetében a kerületi elnökség valamely tagja vagy egy a kerületi elnökség által megbízott cserkészvezető;
b) kerületi vagy országos szintű szerv esetében az országos elnökség valamely tagja egy az országos elnökség által megbízott cserkészvezető;
c) országos küldöttgyűlés esetében, ha az országos elnök vagy a b) pont alapján az országos elnökség megfelelő időben nem hívja össze, akkor az országos tanács által megbízott cserkészvezető
összehívhatja és levezetheti. Az ülés célja a rendes működés helyreállítása, ezért kizárólag a legfontosabb ügyekben hozhat döntést.

(2) Amennyiben egy választott tisztségviselő pozíciója váratlanul megüresedik, a választó szerv következő üléséig a pozíció kinevezéssel töltetik be. A kinevező
a) csapat-, körzet- és kerületi szintű szerv által választott tisztségviselő esetén az érintett kerület elnöksége;
b) országos szintű szerv által választott tisztségviselő esetén az országos elnökség.

Egyéb rendelkezések

Előírt képesítések

§ Az alapszabályban előírt képesítések a következők:
a) Az alapszabály 22. § (2) bekezdésében [őrsvezetés]: őrsvezetői képesítés, amely alól kellően indokolt esetben a csapatparancsnok felmentést adhat.
b) Az alapszabály 23. § (3) bekezdésében [rajvezetés]: segédtiszti képesítés, amely alól kellően indokolt esetben a csapatparancsnok felmentést adhat lehetőleg őrsvezetői képesítéssel rendelkező személynek.
c) Az alapszabály 24. § (3) bekezdés c) pontjában [a csapatvezetőségnek automatikusan tagjai az ilyen képesítéssel rendelkező felnőtt tagok]: cserkésztiszti vagy segédtiszti képesítés.
d) Az alapszabály 25. § (1) bekezdésében [csapatparancsnok]: cserkésztiszti vagy segédtiszti képesítés, lehetőleg csapatparancsnoki képesítéssel.
e) Az alapszabály 34. § (2) bekezdés c) pontjában [kerületi elnökség tagja]: segédtiszti, de lehetőleg cserkésztiszti képesítés.
f) Az alapszabály 34. § (2) bekezdés d) pontjában [országos küldött]: segédtiszti, de lehetőleg cserkésztiszti képesítés.
g) Az alapszabály 34. § (2) bekezdés e) pontjában [országos tanács tagja]: segédtiszti, de lehetőleg cserkésztiszti képesítés.

Bélyegzők

A Szövetségben használható bélyegzők formája

§ (1) Az országos elnök által használt kör alakú bélyegzőn a körirat alsó ívén „Országos elnök”, az országos ügyvezető elnök által használt ovális alakú bélyegzőn a körirat alsó ívén „Országos ügyvezető elnök” felirat szerepel. Az elnöki bélyegzők használata másra át nem ruházható, és csak személyesen gyakorolható.

(2) Ovális bélyegzők: 45 (negyvenöt) mm magas és 35 (harmincöt) mm széles, középen a cserkészjelvény. a) Országos szerv vagy tisztség esetén felül a „Magyar Cserkészszövetség”, alul a tisztség, vagy a szerv megnevezése szerinti körirattal, több azonos szövegű bélyegző esetén sorszámozással.
b) Országos szint alatt, de csapatszint feletti szerv vagy tisztség esetében felül a „Magyar Cserkészszövetség”, az alatta lévő sorban a szerv neve, alul a tisztség, vagy a szerv neve szerinti körirattal, több azonos szövegű bélyegző esetén sorszámozással.

(3) A csapatparancsnoki bélyegzőn felül az „x. sz. n cserkészcsapat”, ahol x a csapat számát, n a csapat teljes nevét jelöli, alul annak a településnek a neve, ahol a csapat működik, valamint a csapat alakulásának és esetleges újjáalakulásának évszámai szerepelnek „/”-lel elválasztva.

(4) A bélyegzőkön további, azonosításra alkalmas jelölések is lehetnek.

(5) A bélyegzőt csak a tisztség betöltője használhatja.

§ A hosszú bélyegzők magassága legfeljebb 30 (harminc) mm, szélessége a szövegnek megfelelő, legfeljebb 80 (nyolcvan) mm. A hosszú bélyegzőn kizárólag szöveg, valamint cserkészliliom, illetve az országos tanács által jóváhagyott embléma szerepelhet, a szerv, vagy tisztség nevével és pontos címével, levelezési címével, esetlegesen telefonszámával, internetes elérhetőségével, valamint egyéb szükséges adattal.

§ (1) A bélyegzőket az országos elnökség készítteti el, és az adott szerv a készítés költségét megtéríti a bélyegző átvételekor.

(2) Az elhasznált bélyegzőt és a megszűnt szerv bélyegzőjét vissza kell adni az országos elnökségnek.

(3) Az országos elnökség nyilvántartja a bélyegzőket.

Cserkész védjegy

§ (1) Az Szövetség tulajdonát képező védjegyek
a) a „CSERKÉSZ” és annak szó összetételei és ebben szereplő összetett szavak, valamint
b) a „szentkoronás liliom”.

(2) A védjegyek a következő áruosztályokra vannak bejegyezve: …

(3) A védjegyek Magyarország területén csak a védjegyjogosult engedélyével és a vonatkozó jogszabályok betartásával használhatók.

(4) A védjegyeket az arculati kézikönyvben közzétett módon használhatja
a) a cserkészcsapat és a cserkészkerület az összes áruosztályban, és
b) a Szövetség tagja egyenruhán és más ruházati cikken.

(5) A védjegy természetes vagy jogi személy általi használathoz a védjegyjogosult írásbeli szerződésben megkötött hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás csak határozott időre és csak a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódóan adható meg. A szerződés megszegőjétől a Szövetség törvényes képviselője a hozzájárulást visszavonhatja.

(6) Aki a védjeggyel visszaélést követ el, annak kettős felelőssége keletkezik:
a) a Szövetségen belül az etikai bizottság előtt felel, és
b) a Szövetségen kívül a polgári jogi kárfelelősség alapján felel, amennyiben azt az MCSSZ polgárjogi eljárásban követeli.

Adatkezelés

§ A személyes adatokat a Szövetség a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezeli az I. függelékben található adatkezelési szabályzatnak megfelelően.

Értelmező rendelkezések

§ Ebben a szabályzatban a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
a) kis szerv: az összes csapat- és körzetszintű szerv (többek között a csapatvezetőség és a körzetgyűlés), valamint az a szerv, amelynek tagsága legfeljebb 15 fő.
b) szavazókártya: nyílt szavazáshoz használt, egyedi azonosításra alkalmas, világos színű, kisméretű lap;
c) szavazólap: titkos szavazáshoz használt, a szavazó személyének azonosítására alkalmatlan űrlap, melyen fel kell tüntetni a szavazás eseményét, helyét, idejét, a szavazásra feltett kérdést, illetve a választott tisztség és az arra jelöltek nevét, valamint a kérdés és a nevek mellett egy-egy „igen”, „nem” és „tartózkodom” jelölőrovatot kell kialakítani. Az egyes kérdésekhez, illetve nevekhez tartozó jelölőrovatoknak a többi kérdéstől vagy névtől egyértelműen elkülöníthetőnek kell lenniük. A szavazólapot a szavazásra jogosultnak kiadásakor bélyegzőlenyomattal kell ellátni, ennek hiányában a szavazólap érvénytelen.

I . melléklet

A Magyar Cserkészszövetség kerületei

  • I. sz., Budai cserkészkerület: Pest megyének és Budapestnek a Duna jobb partján fekvő része
  • II. sz., Észak-magyarországi cserkészkerület: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye
  • III. sz., Nyugat-magyarországi cserkészkerület: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
  • IV. sz., Közép-dunántúli cserkészkerület: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
  • V. sz., Dél-alföldi cserkészkerület: Békés és Csongrád megye
  • VI. sz., Dél-dunántúli cserkészkerület: Baranya, Somogy és Tolna megye
  • VIII. sz., Nyugat-alföldi cserkészkerület: Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye
  • IX. sz., Észak-alföldi cserkészkerület: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  • X. sz., Pesti cserkészkerület: Pest megyének és Budapestnek a Duna bal partján fekvő része és Nógrád megye

II. melléklet

A tagkártya formája

I. függelék

A Szövetség tagjai adatait elektronikusan kezeli, amire a hatályos alapszabály, szervezeti és működési szabályzat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozik.

A személyes adatok tárolásának időtartama és módja

Az adatokat a Szövetség az alapszabály szerinti tagság iránti kéréstől (a jelentkezés a csapatparancsnokánál leadott, alapadatokat tartalmazó jelentkezési lap) addig az időpontig tartja nyilván, amíg a tag írásban nem jelzi (az erre szolgáló nyomtatványon, vagy más egyértelmű, e célból tett írásbeli nyilatkozattal), hogy a továbbiakban nem kíván a Szövetség tagja lenni, illetve ha szövetségi tagsága megszűnik. Az adatok többszörös jelszóval védett adatbázisban, több szintű hozzáféréssel érhetők el.

A személyes adatok továbbításának esetei

A Szövetség személyes adatokat soha és semmilyen formában nem továbbít harmadik fél felé, azokat csak Szövetségen belüli szervezeti, mozgalmi illetve nevelési céllal, valamint statisztika készítéséhez használja fel. Ez alól kivételt képez az erre törvényben felhatalmazott hatóságok felé történő kötelező adatszolgáltatás.

A személyes adatok kezelésének jogcíme

A nyilvántartott személy a csapatba történő belépése előtt papíralapú adatközlő lapon aláírással ellátva nyilatkozik alapvető adatairól (különösen szülők neve, elérhetősége, gyermek adatai, elérhetősége), valamint hozzájárul az ezen felüli, Szövetséghez kötődő adatok nyilvántartásához (különösen a tagsági, tisztségei, megbízatásai, képesítései, tagság formája). Az adatok egy részét a jelentkező az elektronikus tagnyilvántartó rendszerben saját maga is képes a rendszernek megadni, ott módosítani.

A személyes adatok kezelésének célja a tagnyilvántartás, programszervezés és információáramlás megkönnyítése, elektronikus ügyintézés lehetővé tétele, statisztikák készítése és a Szövetség alapszabály szerinti működése.

A Magyar Cserkészszövetség belső adatvédelmi felelőse

A Szövetség belső adatvédelmi felelőse a mindenkori országos ügyvezető elnök, aki ezt a feladatát delegálhatja (írásbeli meghatalmazással) a Szövetség bármely rendes tagjára vagy alkalmazottjára az alapszabály és ezen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) rendelkezéseinek betartásával.

Záró rendelkezések

A szolgáltatás biztonsága érdekében a Szövetség a tőle elvárható gondossággal mindent megtesz. Ezért előírja, hogy a fenti adatkezelési elveket az adatbázishoz hozzáférők is kötelesek elfogadni. Amennyiben arról értesül, hogy a kezelt adatok harmadik illetéktelen fél kezébe jutottak vagy juthatnak, a Szövetség azonnal intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt, és az adatokat jogtalanul használó ellen polgári és szükség esetén büntető peres eljárást kezdeményez a hatályos magyar törvények alapján.

Az itt meg nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, valamint a Szövetség alapszabálya és SZMSZ-e az irányadók.

Átmeneti rendelkezések

(javasolt őket nem az SZMSZ részeként, hanem külön határozat(ok)ban elfogadni)

  • A cserkészcsapatok 2012. december 15-ig megválasztják a kerületi közgyűlésen részt vevő küldötteiket. Ezt a határidőt át kell gondolni, valamikor januárban kerülhet rá sor.
  • Az előző alapszabály hatályossága idején megválasztott személyeknek az új alapszabály szerint is létező megbízatása annak eredeti lejártáig tart. Ha az új alapszabály az adott megbízatást nem tartalmazza, a megbízatás az új alapszabály hatálybalépésével megszűnik.
  • A régi alapszabály szerinti természetes személy tagok az új alapszabály szerint is teljes jogú tagjai a Szövetségnek, erről nem kell külön nyilatkozniuk.
  • Az esetlegesen január elején megtartandó kerületi küldöttgyűlésekre is érvényes, hogy négy héttel korábban kell őket összehívni.
  • Az alapszabályban
    • a csapatvezetőség összetételét érdemes lehet átgondolni (24. § (3) különösen c)),
    • választásoknál a taglétszámba csak a működő és a teljes jogú tagok számíttassanak be,
    • a pártoló és a tiszteletbeli tagság létrejöttét és megszűntét részletesen szabályozni kell.
    • iratok: betekintés, titkos iratok köre (pl. vállalkozói tevékenység stb.) – 67. §
  • Az új SZMSZ nem nevesít bizottságot, vagyis újra létre kell hozni az országos igazolóbizottságot (OIgB) és az ASZKB-t
  • A VKMISZ egy részét hatályon kívül kell helyezni (megbízatások menete & képesítésbeli követelmények)
  • Az ECSET-ben meg kell oldani a következőket:
    • Tagság meglétének igazolása (tagdíjfizetés függvényében)
    • Csak felnőtt tag lehet küldött és választott tisztségviselő, és legyen a neve mellett egy rubrika, ahol be lehet ikszelni, hogy küldött-e
    • Csapatvezetőség-ülés jegyzőkönyveinek feltölthetősége (illetve általában a jegyzőkönyvek feltölthetősége)
    • Csapatváltásnál: tájékoztatás a régi csapatnak
    • Minden tagnál látni kell, hogy fizetett-e tagdíjat
oldalváltozat: 28, utoljára szerkesztve: 21 Nov 2012 21:07
Szerkesztés Címkék Előzmények Fájlok Nyomtatás Eszközök + Opciók